Pulitzer József,

a modern újságírás megteremtője

forrás - wikipedia.org

Pulitzer József, eredeti neve Politzer; világszerte ismertebb nevén Joseph Pulitzer (Makó, 1847. április 10. – Charleston, Dél-Karolina 1911. október 29.) magyar születésű amerikai újságíró, lapkiadó.
A Pulitzer-díj, az amerikai újságírás legrangosabb díjának alapítója, ugyanakkor arról is híres, hogy a William Randolph Hearst sajtómágnással vívott konkurenciaharca vezetett a "sárga sajtó", a klasszikusan szenzációhajhász zsurnalisztika modelljének kialakulásához.
Ez a fajta újságírás ugyanakkor továbbfejlődve az amerikai demokrácia és média fejlődése számára ösztönzőnek bizonyult: jelentős korrupciós ügyek, politikai botrányok és gazdasági visszaélések tényeit tárta fel az amerikaiak tömegei előtt és ez új törvények elfogadásához vezetett.
Élete utolsó éveire lapja a sárga újságírástól ez utóbbi elvek szolgálata felé mozdult el. Pulitzer 1904 májusában, újságíró-iskola felállítását támogató írásában (The North American Review című lapban), a következőképpen fogalmazta meg hitvallását: "Köztársaságunk és a sajtó együtt emelkedik fel, vagy bukik el.

Az ügyes, érdek nélküli, közszolgálati szellemű sajtó, amely képzett intelligenciával tudja, mi a helyes és bátor azt megcselekedni is, képes megőrizni azt a közerényt, amely nélkül a nép kormányzata hamisság és utánzás.

A cinikus, zsoldoslelkű, demagóg sajtó idővel ugyanolyan alantas népet teremt, mint amilyen ő maga. A hatalom a Köztársaság jövőjének építésére az újságírók eljövendő nemzedékeinek kezében lesz."
Jachtján halt meg, amely akkor éppen a dél-karolinai Charleston kikötőjében horgonyzott. New Yorkban, Bronxban temették el, a Woodlawn temetőben, ahol többek közt Herman Melville, Nellie Bly és Miles Davis is nyugszik.
St. Louis városában mind a magyarokkal, főleg a Rombauer-családdal, mind a németekkel jó kapcsolatokat ápolt Pulitzer.

875-ben járt Pulitzer Magyarországon, volt a Császár Fürdőben, s meglátogatta Temesváron egy barátját.

Pulitzer ekkor már tekintélyes ember volt Amerikában, de Magyarországon nem vették észre, feltehetően ez rosszul esett neki.
Pulitzer kulcsszerepet játszott Munkácsy Mihály 1886-os amerikai látogatásának megszervezésében, megérkezésekor angol nyelvű újságja az "Éljen Munkácsy Mihály" magyar felirattal köszöntötte a festőt.

Pulitzer otthonában is vendégül látta Munkácsyt és köszöntőjében kiemelte, hogy nemcsak azért üdvözli, hogy nagy művész, hanem azért is, mert két nagy országot reprezentál, azt az országot, amelyben él, Franciaországot és azt az országot, amelyben született, Magyarországot.

Maga Pulitzer is mindig büszkén vállalta szülőhazáját, Magyarországot. Pulitzer felkérte Munkácsyt, hogy fesse meg felesége, Kate Davis képét. A festmény 1891-ben Párizsban fénykép alapján el is készült.
Pulitzer a New York-i magyarság mozgalmait is figyelemmel kísérte, ha egy rendezvényre meghívták, mindig megérkezett a csekk némi felülfizetéssel.
Sakktudása, illetve az annak révén szerzett barátok az anekdoták szerint többször is jelentős alakítói lettek az életének: az amerikai hadseregben a sakkbarát Ramsay kapitány mentette meg a haditörvényszéktől, miután megütött egy tiszthelyettest, és a Westliche Post szerkesztője, Carl Schurcz is sakkozás közben kedvelte meg, majd adott neki (kezdetben titkári) állást.
Pulitzer a New York-i French Hotel helyén, a Frankfort Street és a Park Row találkozásánál építtette fel lapjainak fényűző székházát, ahonnan leszerelt katonaként elzavarták (egyes források szerint, mert ott lakott és nem tudott fizetni, más források szerint egyszerűen csak a bejárat előtt ácsorgott munkát keresve .. folytatás

kezdőlap