Első hazai számítógép |
forrás - wikipedia.org A cél egy, az abban az időben a működő katonai célokra szolgáló nagy számítógépeknél BESZM, Sztrela, olcsóbb és kisebb polgári felhasználásra alkalmas számítógép létrehozása volt. Innen származik az elnevezése is, a hivatalos orosz elnevezés első szavának kezdőbetűje, (Малая электронная счётная машина — kis[méretű] elektronikus számológép). A Moszkvában elkészített tervek alapján több helyen épültek M–3-as számítógépek: Az örményországi Jerevánban ez a gép volt a Razdan sorozat alaptípusa, Fehéroroszországi Minszkben ezeknek a terveknek az alapján készültek a Minszk sorozat első gépei, Kínában 1957-ben szintén ezeknek a terveknek segítségével épült az első kínai számítógép. És ezeknek a terveknek az alapján (ma úgy mondanánk ezen licencnek az alapján) épült Magyarországon 4 darab M–3. A forradalom miatt a kutatócsoport valójában 1957 februárjában kezdte meg működését de még ennek az évnek augusztusában hozzákezdett a Szovjetunióból kapott tervdokumentáció alapján az első magyar gyártású számítógép építéséhez. A számítógép kizárólag magyar gyártmányú a Tungsram által gyártott világszintvonalú szubminiatűr elektroncsövekből épült. Egyedi magyar fejlesztés volt a memóriát helyettesítő mágnesdob is. 1965-ben a szegedi József Attila Tudományegyetemre szállították, ahol 1968. január 2-ig működött. Felépítése A mágnesdobot később, a technikai fejlődésnek megfelelően, ferritgyűrűs memóriára cserélték. Ezzel a kapacitása ~80 000 szóra, sebessége 1500 művelet/sec-ra nőtt. A bemeneti periféria kezdetben 5 csatornás mechanikus (telex) lyukszalag, de ezt idővel 8 csatornás (teletype) szalag váltotta fel. Kimeneti periféria egy teletype írógép volt. Egy harmadik szekrény tartalmazta a tápegységeket. Általában ezen kívül a gépterem felszerelése volt még egy asztal a lyukszalagolvasó és a teletype részére, de ezeket a perifériákat a géptermen kívül is el lehetett helyezni hagyományos telekommunikációs kapcsolattal akár a „távmunka” is biztosítható volt.. Operációs rendszerrel, fordítóprogramokkal nem rendelkezett, kizárólag gépi kódban programozták. Ide került az utoljára végrehajtott művelet eredménye és az akkumulátor tartalmát gyakran használták a következő művelet végrehajtásakor. Negatív eredmény esetén az előjel bit értéke 1 lett, pozitív érték esetén 0. A gép ismerte a negatív nullát, ezzel a programozás során jól lehetett „trükközni”. Az utasításkészlet két csoportra oszlott: aritmetikai-logikai utasításokra, és vezérlő utasításokra .. |