Svájc is szokott háborúzni, csak jól titkolják
Klassz hely az a Svájc, nem? Pontos vonatok, Milka-tehenek, alpesi levegő, havas lesiklópályák, méregdrága karórák, világszínvonalú bankrendszer, tiszteletre méltó GDP; már ettől a felsorolástól is úgy elboríthatnak minket a kisebbségi komplexusok, mint a zürichi luxusvendéglőben omelette à Woburn-t vacsorázó Esti Kornélt.
Igen, a svájciaknak van mire büszkének lenniük, de ezeket a büszkeségeket nem a hadtörténeti lexikonokban említik.
Svájc legnagyobb katonai teljesítménye az elmúlt évszázadban az volt, hogy sikeresen kimaradtak mindkét világháborúból. A semlegességüket az 1880-as években megalapozott országvédelmi tervnek, a Réduit suisse-nek köszönhetik: a külföldi inváziók megakadályozására egy bevehetetlen alpesi erődrendszert építettek ki, amit a második világháborúban még jobban megerősítettek.
Ez visszatartotta Hitlert attól, hogy lerohanja az országot: a veszteségeik olyan nagyok lettek volna, hogy nem érte volna meg a kockázat.
Svájcot azóta a béke szigeteként ismerik, pedig tőlük sem áll messze a háborúskodás. Kérdezzék csak meg Liechtensteint, mondhatnánk; de nem mondjuk, mert lehet, hogy:
MÉG A LIECHTENSTEINIEK SEM TUDJÁK, HOGY SVÁJC HÁROMSZOR INDÍTOTT ELLENÜK HÁBORÚT 1985 ÓTA.
Ne szégyelljék, ha fogalmuk sincs, hogy hol van Liechtenstein. A 37 ezer lakosú, 160 négyzetkilométeres miniállamot a világtérképen egy kenyérmorzsa is kitakarja. Nyugati és déli irányban Svájccal, északról és keletről Ausztriával határos; ilyen illusztris szomszédokkal nem túl meglepő, hogy a világ leggazdagabb államai között van, a foglalkoztatási rátájukat pedig a közveszélyes munkakerülést büntető kommunista államok is megirigyelhetnék.
Liechtenstein egyike annak a 22 államnak, amelyek nem tartanak fönn hadsereget; 1868-ban kiszervezték a honvédelmet Svájcnak.
A védelmi pénz miatt nem kellett aggódniuk, mivel a lövöldözésre fordítható energiát inkább abba csatornázták be, hogy ők legyenek a világ legnagyobb műfoggyártói, ami igen jót tett az ország GDP-jének. Biztos ették a kefét, amikor éppen Svájc támadta meg őket, de legalább nem a saját fogaikat koptatták.
1985 decemberében a svájci hadsereg légvédelmi gyakorlatot tartott, melynek részeként föld-levegő rakétákat is teszteltek. Bár Svájcnak viszonylag fejlett a légiereje, némi gondot okoz, hogy az ország méretei miatt ennek a kapacitását sem tudják kihasználni. Svájc kis alapterülete azon a szép decemberi napon is okozott némi zűrt, ugyanis az erős szél belekapott az egyik rakétába, eltérítette a pályájáról, és egyenesen belevezette a liechtensteini Bannwald-erdőbe .. folytatás