A britek a mai napig borjúbőrben őrzik a törvényeiket |
Az Egyesült Királyság innen a kontinensről nézve gyakran tűnik fel a fura hagyományok és különutas megoldások földjeként, elég csak az út bal oldalán közlekedő autókra vagy akár a brexitre gondolni. Ilyen elsőre szokatlannak hangzó tradíció az is, hogy a britek évszázadok óta állatbőrt használnak a törvényeik archiválására, egészen a mai napig – még ha ez a szokás az elmúlt években komoly veszélybe is került, majd jelentősen visszaszorult, és mára inkább már csak mutatóba maradt belőle. Iktassunk be még itt az elején egy gyors állatbőrreírás-ügyi fogalomtisztázást. Általánosságban pergamennek szokás hívni azt az írásra használt anyagot, amelyet állatok bőréből készítenek, és a középkorban nagy népszerűségnek örvendett. Leggyakrabban birka-, esetleg kecskebőrre használták a kifejezést, míg a borjúbőrből készült változatot vellumnak hívták. Szokás még olykor minőségbeli különbségtételre is használni a két szót: a vellum a finomabb, a pergamen a durvább anyag, állati eredettől függetlenül. A nyomtatást 1849-ben vezették be, ehhez viszont már borjúbőrből készült vellumot alkalmaztak. Az érvek között elhangzott az is, hogy a váltás komolyan megviselné a honatyákat vellummal ellátó William Crowley-t is. A változtatást pedig az indokolja, hogy törekedniük kell az adófizetők pénzének felelős elköltésére, márpedig a váltással minden évben jelentős összeget lehetne megspórolni. A Lordok már 1999-ben javaslatot tettek arra, hogy az elfogadott törvényeket onnantól ne állatbőrre, hanem a hagyományosnál jóval tovább bíró archiválópapírra nyomtassák, amelynek az élettartama elvileg 500 év. Ezt azonban az alsóházi Képviselőház leszavazta. Sajtóértesülések szerint a bizottság végül azért ment bele a megállapodásba, mert kiderült, hogy a parlamentnek saját vellumnyomtatót kéne vennie, ha életben akarja tartani a hagyományt. A vellumpárti képviselők azt is szóvá tették, hogy a történelmi jelentőségű brexittörvényt sem fogják tudni már a hagyományos vellumra nyomtatni, hogy megőrizzék az utókornak – nem mintha ez lenne a hányattatott sorsú brexittel kapcsolatban manapság a legnagyobb probléma. |