Neil Armstrong,az első ember a holdonNeil Alden Armstrong (Wapakoneta, Ohio, 1930. augusztus 5. – Cincinnati, 2012. augusztus 25.) amerikai űrhajós, az első ember, aki egy idegen égitestre, a Holdra tette a lábát. Armstrong a Purdue Egyetemen szerzett repülőmérnöki diplomát, közben a haditengerészet egy speciális ösztöndíja révén az egyetemi oktatást két részre tagolva, két és fél évig a haditengerészet kötelékében repülőtiszti kiképzést kapott, majd éles bevetéseken részt vett a koreai háborúban. Észak-Korea felett F9F Pantherével 121 harci bevetést teljesített az USS Essex repülőgép anyahajó fedélzetéről. Egyszer egy bevetés során csak nagy szerencsével úszta meg életben a balesetet, amikor gépe ütközött egy éppen repülőgépek ellen kifeszített huzallal. A háborúból – szerződése értelmében – visszatérhetett az iskolapadba, ahol megszerezte repülőmérnöki BSc diplomáját. 1962-ben jelentkezett a NASA felhívására űrhajósjelöltnek (beindult a Gemini-program és a Mercury-program veteránjai mellé a NASA-nak új emberekre volt szüksége). A NASA második űrhajós válogatásán kilencedmagával lett az ún. Új Kilencek tagja, és mint ilyen, űrhajósjelölt. A szerteágazó kiképzése végén először a Gemini V tartalék legénységének tagja lett, majd jött az űrhajós tűzkeresztség, a Gemini VIII parancsnoki jelölése. A Gemini–8 repülésen egy űrrandevú végrehajtása, majd a világ első űrhajók közötti összekapcsolódásának végrehajtása volt a feladat. Ennek sikeres végrehajtása után azonban az űrhajó meghibásodása folytán egy komoly vészhelyzet állt elő, amelyet Armstrong az ájulás szélén, nagy lélekjelenléttel oldott meg, igaz a repülés további részének feláldozása árán. Később még a Gemini XI tartalék parancsnoki jelölését kapta. Az Apollo-programba átkerülve Neil előbb az Apollo–8 tartalék parancsnoki megbízatását kapta, majd kicsit később a legtörténelmibb küldetés, az Apollo–11 parancsnoki kinevezésének megtiszteltetése érte. Ebbéli minőségében 1969. július 16.–24. között járt a Holdnál, amelyre 1969. július 20-án – társával, Buzz Aldrinnal – le is szállt Eagle nevű holdkompjukon. Armstrongé volt a privilégium, hogy elsőként szállhatott ki egy másik égitest felszínére. Ekkor mondta el máig fennmaradt híres mondatát – Kis lépés ez egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek –, majd két és fél óráig tartózkodott a később hozzá csatlakozó Aldrinnal a holdfelszínen. A sikeres holdsétát követően aztán az űrhajósok szerencsésen visszatértek a Földre. A holdraszállást követően Armstrong – protokollfeladatait, köztük a Giant Leap Tour jószolgálati körútját teljesítve – más beosztásba került a NASA-n belül, a repülésekért felelős igazgató lett. 1970. augusztus 1-jén vonult vissza az űrrepüléstől. 1971 és 1979 között a Cincinnati Egyetem professzoraként tanított. Az egykori űrhajósok többségével ellentétben Armstrong a népszerűségét nem kamatoztatta a politikai vagy gazdasági életben. Interjúkat sem igen adott, nem tartotta magát egy különlegességnek. A farmján gazdálkodott, marhavásárokra járt, tevékenyen részt vett a helyi közösség életében. 2012. augusztus 25-én elhunyt, hamvait az Atlanti-óceánba szórták .. folytatás |