- Hogy jön ki a pap a templomból?
- Mintha mise történt volna.

Isten látva a világon pusztító drogőrületet, úgy dönt, hogy a droggal csak akkor veheti fel a harcot, ha megismeri azt, ezért leküldi apostolait a Földre, hogy szerezzenek be mintákat. Eltelik némi idő és szép sorban kopogtatnak a Mennyország ajtaján: Megjön Péter és bekopog:
- Mit hoztál, Péter?
- Egy kis hasist hoztam Marokkóból.
Megjön János és bekopog:
- Mit hoztál, János?
- Hoztam egy kis kokaint Kolumbiából.
Megjön Lukács és bekopog:
- Mit hoztál Lukács?
- LSD-t hoztam Amszterdamból.
Megjön Júdás és bekopog:
- Mit hoztál, Júdás?
- FBI!!! Mindenki a földre, kezeket a tarkóra...

Egy tanítvány, kérdéssel fordul a rabbihoz:

- Ugye, rabbi, nem szabad imádkozás közben rágózni?

- Fiam, hát persze, hogy nem lehet, eszedbe se jusson, az imádság a legnemesebb dolog a világon!

Mire a másik tanítvány:

- Ugye, rabbi, szabad rágózás közben imádkozni?

- Persze, fiam, imádkozni mindig, minden körülmények között szabad.

Mire a harmadik:

- Node, rabbi, mindkettőnek mégsem lehet igaza!

- Tudod mit, fiam?

Neked is igazad van!

Olga nővér a zárdaablaknál ül, s az otthonról kapott levelet bontogatja. Talál benne egy tízdollárost. Lenéz az ablakból és meglát egy rongyosan öltözött embert, aki a lámpaoszlophoz támaszkodva álldogál. Olga nővér gyorsan ráírja egy darab papírra: "Van remény - Olga nővér". Becsomagolja a tízdollárost és ledobja az ember lába elé. Az felemeli, majd értetlen arccal megbillenti a kalapját, és elmegy.
Másnap szólnak a nővérnek, hogy egy ember mindenáron beszélni akar vele. Olga lemegy a kapuhoz és ott találja a tegnapi embert, aki szó nélkül átnyújt neki egy köteg bankjegyet.
- Hát ez meg mi? - kérdezi a nővér.
- Hatvan dollár. A nyereménye. Van Remény öt az egyhez befutott.

Isten megteremtette a férfit, és megpihent.
Majd Isten megteremtette a nőt, és azóta senki sem pihen.

- Ti szoktok evés előtt imádkozni?
- Nem. Az én mamám tud főzni.

A pap és a buszsofőr egyszerre kopogtatnak a mennyország kapuján. Kijön Szent Péter, röviden elbeszélget velük, majd beengedi a buszsofőrt. A pap fölháborodva kérdezi:
- És én? Engem, aki egész életemben Isten szavát hirdettem, nem engedsz be? Hogy lehet ez?
- Hát úgy, hogy amíg te prédikáltál, mindenki aludt. Bezzeg amíg a buszsofőr vezetett, addig mindenki imádkozott..

A kőműves, az ács és a villanyszerelő azon vitatkoznak, hogy melyikük munkája volt előbb a földön.

- Mi építettük fel a gízai piramisokat - mondja a kőműves -, tehát először mi léteztünk.
- Dehogy! - tiltakozik fejét rázva az ács. - Mi már jóval korábban elkészítettük Noé bárkáját.
Erre a villanyszerelő kuncogni kezd.
- Mi olyan vicces? - kérdi az ács.
- A teremtés első napján Isten azt mondta: "Legyen világosság!" -magyarázza a villanyszerelő - Addigra mi már lefektettük a kábeleket!

A zsidó hitközségbe fiatal rabbit küldenek. A hívek megkérdezik a főrabbit, mi a véleménye róla.
- Ez a fiú egy személyben Salamon király, Mózes és Arisztotelész.
A hívek azonban azt tapasztalják, hogy az új rabbi könnyelmű, csélcsap és beszélni se tud rendesen. Kérdőre vonják a főrabbit, miért dicsérte előttük.
- Csak az igazat mondtam - válaszolta. Szoknyabolond, mint Salamon király, dadog, mint Mózes és úgy tud héberül, mint Arisztotelész.

 

Egy apáca elhatározza, hogy megpróbálja jó útra téríteni a zárda mellett dolgozó építőmunkásokat, mivel igen zavarja a fülét az állandó káromkodás. Úgy gondolja, hogy a legjobb módszer, ha az ebédszünetben ő is a munkásokkal ebédel, így nem tartja fel őket. Becsomagolja az ebédjét egy zacskóba, és ebédidőben odamegy a munkásokhoz.
- Jó napot uraim! - kezdi a mondandóját mosolyogva. - Ismerik Önök Jézus Krisztust?
A munkások egymásra néznek döbbenten, majd egyikük odakiált az építkezés másik végében üldögélő munkásoknak:
- Hé! Ismeritek ti Jézus Krisztust?
- Mé' kérded? - kiabálnak vissza.
- Mert itt a felesége az ebéddel!

Két színész beszélget:
- Kolléga, szerinted van színház a halál után?
- Nem tudom...
- Figyelj, egyezzünk meg, hogy amelyikünk előbb meghal, az meglátogatja álmában a másikat, és elmondja neki. Így is történik, pár hónap múlva meghal az egyik színész, és megjelenik a másik álmában.
- Van egy jó meg egy rossz hírem. Melyikkel kezdjem?
- A jóval.
- Képzeld, van színház! A nemzet valaha élt legnagyobb színészeivel játszunk együtt, folyamatos a munka, és nagyon jó a hangulat!
- És mi a rossz hír?
- Az, hogy ki vagy írva olvasópróbára holnapra.

Egy ember nagyon fél a szellemektől, éjszaka mégis a temetőn keresztül kell átmennie a faluba. Óvatosan lépked, amikor egyszercsak kopácsolást hall. Észreveszi, hogy az egyik sírnál egy fickó a sírkövet vési. 

- A francba, a szívbajt hozta rám... mit csinál itt maga az éjszaka közepén?

- Elírták a nevemet, azt javítom.

 

Egy lány elmegy a paphoz gyónni:
- Vétkeztem, atyám, mégpedig a hiúság bűnébe estem.
Naponta többször is megbámulom magam a tükörben, 
és azt mondom magamnak, hogy milyen gyönyörű vagyok.
A pap erre felnéz, majd azt mondja:
- Lányom, ez nem bűn, hanem tévedés.

A hittan órán a becsületről tanulnak a gyerekek. A pap feltesz nekik egy beugratós kérdést:
- Gyerekek, ha én eladom a házamat, autómat, mindenemet, és a pénzt a templomnak adományozom, akkor ettől már a Mennybe jutok?
- Neeem! - felelik a gyerekek.
- És ha minden nap kitakarítom a templomot, és gondozom a kertjét, akkor ez már elég ahhoz, hogy a Mennybe jussak?
- Neeem! - válaszolják ismét.
A pap büszkén néz a gyerekekre:
- Tehát, mondjátok meg nekem, mi kell ahhoz, hogy a Mennybe jussak?
Egy kisfiú rávágja:
- Először is meg kell halnod!

Az utcán sétáltam, amikor egy fickó zsebéből kiesett egy ezres. Felvettem, zsebre raktam, de akkor hirtelen belém hasított egy gondolat: "Vajon Jézus mit tenne ebben a helyzetben?"
Így hát fogtam a pénzt és borrá változtattam!

Három jó barát holta után felkerül a Mennybe.
A kapuban Szent Péter várja őket, és a lelkükre köti, hogy nagyon vigyázzanak, mert a Menny tele van kacsákkal, rá ne lépjenek egyre sem.
Nagyon elcsodálkoznak, de amikor megnyílik a mennyek kapuja, valóban rengeteg kacsa van odabennt.
Első nap az első rá is lép egy kacsára, fogják, összekötik egy borzasztó öreg, csúnya nővel és ledobják a Földre mondván, hogy mostantól vele kell éljen.
A második is, bármennyire vigyáz, két nap múlva ugyancsak így jár, őt is összekötik egy még csúnyább nővel és őt is ledobják.
A harmadik nagyon óvatos, eltelik egy hét, egy hónap, egy év. Egyik nap hoznak egy csodálatos hölgyet, szép, csinos, hozzákötik és se szó, se beszéd ledobják a Földre.
Zuhanás közben már nagyon kíváncsi és megkérdezi:
- Mondd drágám, mivel érdemeltem ki, hogy egy ilyen szép hölgyet szántak nekem?
Mire a hölgy:
- Rólad semmit sem tudok, de én ráléptem egy kacsára.

Kezdetben vala a semmi. 

Majd az Úr mondá: "Legyen világosság!" 

- s továbbra is vala a semmi, de már látni is lehetett azt.