![]() |
Az árvíz és az öregember |
Volt egy falu, mely arról volt híres, hogy egy gyönyörű folyócska szelte át. Az utcák, a házak, a kertek mindig rendbe voltak tartva. Bárkit, aki ellátogatott oda, lenyűgözött a falu szépsége, és az a folyó, mely ivóvízzel látta el az összes környező települést. A falu legöregebb lakója egy keresztény ember volt, aki híres volt arról, hogy nagyon nagy a hite, és az ő háza volt a legszebb, leggondozottabb. Mindenki szerette és tisztelte. A környező hegyekben rengeteg víz gyűlt össze, mely miatt a folyó elkezdett kilépni a medréből. A nagy veszély miatt elkezdték evakuálni az embereket. De az öregember elzavarta, mondván, hogy tudja, Isten meg fogja segíteni, és nem lesz árvíz. Az öregember naphosszat imádkozott, és Istenhez könyörgött. Ahogy teltek a napok, újabb eső esett, és végül akkora lett a víz, hogy már a ház alsó szintjét teljesen ellepte. Ekkor jött egy csónakos férfi, hogy kimenekítse az öregembert a házból. De őt is elzavarta, mondván, hogy ő hittel imádkozik Istenhez, aki meg fogja menteni, és segíteni fog rajta. Fentről egy mentőhelikopter meglátta, és azonnal leeresztett neki egy kötelet, hogy megmentsék. De a keresztény öregember még nagyobb elszántsággal mondta, hogy Isten meg fogja segíteni, és nem lesz nagyobb az árvíz. Hitte, hogy csoda fog történni, és Isten meg fogja segíteni. A helikopter kénytelen volt elmenni, mert még sok emberen kellett segíteni. A vízszint viszont másnap még jobban emelkedett, és végül minden házat ellepett. A mentőalakulatok napokkal később megtalálták az öregember holtestét a vízben. Az öregember a mennybe került, és amikor Isten trónja előtt állt kérdezni kezdte az Atyát: Teljes szívemből hittem, hogy megsegítesz. Hitemet tettekkel is bizonyítottam, és nem hagytam el a házat, nem futamodtam meg. Kitartó voltam, és naphosszat imádkoztam. Nem értem, ezt a dolgot! - Drága gyermekem. Én mindent megtettem, hogy segítsek rajtad. Még mielőtt a víz elérte volna a házad, küldtem érted egy embert terepjáróval, de te elzavartad. Aztán amikor a víz már elérte a házad és növekedni kezdett, akkor egy csónakos embert küldtem, hogy kihozzon, de te őt is elküldted. Végül, amikor a háztetőn ücsörögtél, egy helikopter ment érted, de te mégis maradtál. Én mindent megtettem, hogy segítsek! Szeretlek gyermekem, mert valóban a bajban hozzám fordultál, de sokszor nem úgy érkezik a segítség, ahogy azt te elgondolod. Nem elég otthon ülni, és csak imádkozni, hanem észre kell tudni venni a segítséget, és el kell tudni fogadni. Én nem a látványos csodákat szeretem, hanem a hétköznapi embereken keresztül szeretek munkálkodni, mert ezáltal tudjátok egymást építeni, és használni azokat a talentumokat, amiket néktek ajándékozok belátásom szerint. |