Kislány a vonaton |
pixabay |
A vonat éppen befutott a pályaudvarra. A peronon egy kislány várt az "útipoggyászával", egy szatyorral, amelybe a tervezett utazásra egy kis ennivalót csomagolt be. A kicsi felszállt, és talált egy ülőhelyet egy még nem egészen teli fülkében. Kutatva nézett körül, és megnézte az utasokat, akik azonban mind idegenek voltak. Fáradt volt a hosszú várakozástól, és úticsomagját fejpárnának használta, hogy kissé kipihenje magát. Amikor jött a kalauz, nagy bizalommal megkérdezte tőle, hogy szabad-e itt aludni. Ő barátságosan igennel felelt, de utána látni akarta a jegyet. A kislány így felelt: -Nincs jegyem. Ezt a kalauz csendben végig hallgatta, majd megindult hangon válaszolt? A válasz furcsa volt: A kislány kék szemét a kalauzra emelte: A kalauz csendben állt, és nem tudta, hogy mit kezdjen a gyermekkel. Közben az egyik utas az értésére adta, hogy kifizeti a kislány jegyét. A kalauz, azonban így felelt: A kalauz megrendülten hallgatott. Az egyik utazó, aki elmesélte ezt az esetet, sajnálta, hogy a vonat éppen ekkor a lakóhelyére ért, és le kellett szállnia. Később azonban megtudta, hogy Kati dolga jól végződött. Valaki oltalmába vette, épségben haza vitte, így a hozzátartozói megnyugodhattak, mert már nagyon aggódtak miatta. A kislány ugyanis előzőleg semmit sem mondott nekik tervezett mennyei utazásáról… |