Lehet a tűznek árnyéka? |
|
|
|
Árnyéka mindennek van, ami a fényt elnyeli, visszaveri, vagy szétszórja - elvégre az árnyék éppen annak a fénynek a hiánya, ami nem haladt át az adott tárgyon. Na de mi a helyzet azokkal a dolgokkal, amik maguk is fényforrások? Mi a helyzet magával a tűzzel, annak van árnyéka? Alapvetően, ha a külső fényforrás erősebb, mint magának a tűznek a fénye, akkor képes a láng árnyékot vetni. Ha például egy reflektorral világítunk rá a tűzre, annak simán lehet árnyéka. A trükk annyi, hogy a tűz lángnyelvei nem pusztán fényből állnak, hanem egy csomóféle anyag keverékéből. Van benne forró levegő és vízgőz, mindenféle égéstermékek, hamu- és koromszemcsék, illetve izzó állapotban levő szénhidrogének. Utóbbiak adják tulajdonképpen a tűz fényét. Ezek az anyagok már képesek arra, hogy a bejövő fényt visszaverjék vagy elnyeljék - és ha az ezt a hiányzó fényt a tűz saját fénye nem képes visszapótolni a túloldalon, máris kész az árnyék. Hogy ez mikor következik be, a tűz és a külső fényforrás fényereje mellett attól is függ, hogy mi ég - ez határozza meg, hogy milyen összetételű és milyen forró a láng, vagyis mennyi anyag van benne, ami a fény útját állja. A helyzetet kicsit tovább bonyolítja a forró levegő. A lángban, illetve körülötte a levegő hőmérséklete elég erősen különbözik, ezáltal pedig a sűrűségük is. Márpedig két különböző sűrűségű közeg határán megjelenik a fénytörés jelensége (így jön létre például a délibáb is), ez is eltéríti a lángokra eső fénysugarak egy részét, és hozzájárul az árnyék megjelenéséhez .. folytatás |
