Bíró László,

a golyóstoll feltalálója

forrás - wikipedia.org

Bíró László József, spanyolul Ladislao José Biro (született: Schweiger László József, Budapest, Terézváros, 1899. szeptember 29. – Buenos Aires, 1985. október 24.magyar újságíró, festőművész, feltaláló, nevét világhíressé tette legismertebb találmánya, a golyóstoll.
Zsidó vallású volt, Budapesten a Nagymező utca 24. szám alatti házban született. Édesapja Schweiger Mózes Mátyás, hódmezővásárhelyi születésű műfogász, édesanyja a kaposvári születésű Ullmann Janka volt. A családnév Bíróra változtatását a magyar királyi Belügyminisztérium 1905. február 11-én 13435/III. b. szám alatt kelt rendelete engedélyezte.
Bíró Lászlónak több mint 20 találmánya volt, melyeknek csak kis része került gyakorlati alkalmazásra, ám sokuk hatással volt későbbi konstruktőrök munkájára.
Bíró László eredetileg újságíróként dolgozott, de festészettel is foglalkozott. Az 1930-as években szerkesztette meg Budapesten az első golyóstollat. Felismerte, hogy az újságok nyomásánál használt tinta gyorsabban szárad, mint a töltőtollba való tinta és a papíron szárazon és piszkolódásmentesen megmarad. Mivel ez a sűrűbb tinta nem volt cseppfolyós, egy kis golyót szerkesztett a tollba, amely a tintát annak aljára vezette. Ahogy a toll a papíron mozog, a golyó forog, és így veszi fel a tintát, melyet a papírra ken.
Bíró első golyóstoll-szabadalmát töltőtoll néven 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak. Nem sokkal utána, 1938. november 23-án Pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltő-toll címmel jelentett be újabb szabadalmat.
A használható golyóstoll előállításához vezető kísérleteket külföldön fejezte be, ugyanis 1938-ban elkezdődtek a zsidókat korlátozó intézkedések, és Bíró ezek elől Párizsba ment. Egy argentin, Agustín Pedro Justo, akivel már külföldön ismerkedett meg, javasolta neki, hogy költözzön Argentínába, és csak a külképviseleten, ahová beutazási engedélyért folyamodott, tudta meg, hogy Justo valójában az argentin elnök.
Argentínába vándorolva, 1940-től önállóan kísérletezett. Ottani letelepedése után megfelelő módosítással az öntvényrepedést jelző festéket alkalmazta a golyóstoll töltésére. Argentínában benyújtott találmányára 1943. június 10-én kapott szabadalmat. Az első rendszeres eladásra gyártott golyóstollakat 1945-től Eterpen néven árusították. Az új íróeszköz – Biropen néven – gyorsan elterjedt az egész világon, és már életében halhatatlanná tette feltalálója nevét.
Az angol kormány azért vásárolta meg a szabadalmat, mert a golyóstoll a repülőgépeken nagy magasságokban is működött, nem folyt ki belőle a tinta. 1944-ben a Royal Air Force Bíró-féle golyóstollakat használt. A franciák máig fennálló részvénytársaságot alapítottak a találmány hasznosítására. A golyóstollat a BIC napjainkig nagy mennyiségben forgalmazza. A Parker nevű cég 1957-ben kezdte meg a golyóstollak forgalmazását. Az 1960-as évektől kezdve a golyóstoll a Föld minden országában elterjedt, és általánosan használt íróeszközzé vált. Olasz nyelvterületen a golyóstollat ma is gyakran „biro”, angol nyelvterületen „biro” vagy „biro pen”, franciáknál „biro”, Argentínában „birome” néven említik, Orwell műveiben például kizárólag ezen a néven szerepel.
Az 1930-as években vásárolt Bugatti sportkocsijának mechanikus váltóművével elégedetlen volt, mert a nagy motorteljesítményt képtelen volt gördülékenyen átadni. Egy évig tökéletesítette megoldását, majd más befektetők híján az Opel céggel állapodott meg. Bíró beépítette a szerkezetet saját oldalkocsis motorkerékpárjába, amellyel hiba nélkül megtette a mintegy 1000 kilométeres Budapest–Berlin távolságot. A jogokat megvásárló General Motors vállalta, hogy a feltalálónak öt éven keresztül havi 200 amerikai dollárt utalnak át (ez akkoriban nagy összegnek számított). Konstrukciója gyártásra sosem került, a konkurencia lehetőségét kívánták csökkenteni. A GM 1939-ben állt elő saját 4+1 sebességű automata váltójával.

Találmányainak listája

    1928 Vizes töltőtoll (Magyarország)
    1930 Mosógép (Magyarország) "Mesemosó a tökéletes házi gőzmosógép" - tűzhelyhez kapcsolható az energiát gőzből nyerő mosógép
    1932 Automatikus sebességváltó (Magyarország)
    1936 Elektromágneses továbbító berendezés (Magyarország) (Lineáris motor) Később ennek alapján indultak a japán szupervasút kísérletek, és ma is fontos részét képezik a mágnes-vasutaknak.
    1938 Golyóstoll (Magyarország, Franciaország, és több mint 100 szabadalom különféle országokban) 1941–1948 (Argentína)
    1941 Termikus berendezés (Argentína)
    1942 Fertőtlenítő golyócska (Argentína, hét másik ország)
    1943–1957 Klinikai termográf (Argentína, hat másik ország)
    1943–1959 Sérthetetlen zár (Argentína, hat másik ország)
    1943–1962 Palackcímke nyomtató (Argentína)
    1943–1962 Függönytartó (Argentína)
    1944 Eljárás fenolgyanták előállítására (Argentína)
    1944 Ampullanyitó (Argentína)
    1944–1948 Golyóstoll (USA)
    1945 Eljárás acélrudak ellenállásának növelésére (Argentína)
    1945–1954 Golyós dezodor
    1956 Nyomdai tükör (Argentína)
    1958 Berendezés energia nyerésére tenger hullámaiból (Argentína)
    1970 Fehérje (Argentína)
    1978 Együtemű belső égésű motor (Argentína)
    1978 Gázok frakcionálása molekuláris és izotóp rendszerekben (Argentína, három másik ország)
Bíró László József 1985. október 24-én halt meg új hazájában. Születésnapja, szeptember 29-e 1986-tól Dia del Inventor (a Feltalálók Napja)

folytatás

kezdőlap