Kabay János,a morfinnyerés ipari módszerének kidolgozója.Kabay János, teljes nevén: Kabay János Ferenc (Bűdszentmihály, 1896. december 27. – Budapest, 1936. január 29.) a magyarországi morfingyártás atyja, a bűdszentmihályi (ma tiszavasvári) Alkaloida Vegyészeti Gyár alapítója. A gyár virágkorában, az 1970-es években 2500 dolgozó vett részt a termelésben. Kabay Jánosnak, az Alkaloida Vegyészeti Gyár alapítójának életműve a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény alapján 2016. április 19-én a magyar nemzet 56. hungarikuma kitüntető törvényi címet kapta meg. A tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. 90 milliárd forintos nyereséget ért el a 2019. március 31-én lezárt üzleti évében. Érettségi vizsgáját a hajdúnánási gimnáziumban tette le, majd 1915-ben a Budapesti Műegyetemen kezdte meg felsőfokú tanulmányait, hogy vegyészmérnökké váljék. Az egyetemet azonban fél év után elhagyta, mert be kellett vonulnia katonának. Az első világháború után bátyja, Kabay Péter hajdúnánási gyógyszertárában gyakornokoskodott, és beiratkozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol 1923-ban gyógyszerész oklevelet szerzett, majd 1924-ben letette gyógyszerészi esküjét. E módszert 1925-ben szabadalmaztatta. 1927-ben megalapította a bűdszentmihályi Alkaloida Vegyészeti Gyárat, amely azonban pénzügyi nehézségekkel küszködött. Kabay 1931-ben újabb szabadalmat nyújtott be: sikerült morfint kivonnia a mindaddig mezőgazdasági hulladékként kezelt száraz mákszalmából. Ez a gazdaságos, ún. száraz eljárás forradalmasította a morfingyártást, s ezáltal a gyógyszergyár nem csupán a hazai szükségleteket tudta ellátni, hanem exportra is jutott a kábító fájdalomcsillapítóból. A Kabay-házaspár tíz országban szabadalmaztatta módszerét. A gyáralapító szabadalma képezi jelenleg is a morfin ipari előállításának alapjait az egész világon. |