forrás - vezess.hu
Közel 3200 kisebb-nagyobb település található Magyarországon és ezek közül bőven akad olyan elnevezés, amellyel lakói valószínűleg nem büszkélkednének. Hiszen nem annyira mókás dolog fancsalinak születni, vagy Bugyiban lakni, esetleg áfás számla igénylésénél bediktálni, hogy Chernelházadamonya, Vasút utca 134/Zs. Hogy ne csak szimplán a fura településnevek szerepeljenek itt egy kupacban, megnéztük, hol találhatók ezek az autós térképek végén felsorolt falvak, városok, illetve hogy mit ír a Wikipedia a tízes listába kerültekről.
Nagytőke
A szimplán hülyén hangzó településneveken kívül olyanok is vannak, amelyek jelentésük miatt is érdekesek lehetnek. Legalább egy darabig. Marx például biztos rossz szemmel nézte volna a nagytőkei településtáblát, de itt is illúzióromboló, hogy a település neve a tőke szóból ered, ami feltehetően a lakosok favágó foglalkozására utalt. Nagytőke amúgy Szentes és Kunszentmárton között található a Tőke-ér és a Veker-ér szögletében, a Tisza és Körös is közel folyik a faluhoz.
Apácatorna
Sajnos hiába utazunk el a 8-as főút mentén Ajkától 23 kilométerre nyugatra található Apácatornára, aránylag csekély a valószínűsége, hogy a szent könyvek olvasásától elgémberedett testüket négyütemű fekvőtámasszal acélozó, bukfencet hányó apácákat lássunk a patakparton. A Torna itt a Marcal mellékvizét jelenti, az apáca pedig a közeli kolostorról, aminek birtoka volt a település. Csupa csalódás az élet.
Sonkád
Ördög tudja, hogy Göncz Árpád vajon szándékosan fordította-e a meglévő magyar település után Sonkádra Tolkien „Farmer Giles of Ham” című regényének címében olvasható „Ham” helységet. Mindegy, lényeg, hogy ha valakinek kedve van, simán ellátogathat Sonkádra. Nem is kell messze mennie, csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részéig, az Öreg- és az Új-Túr találkozásához. A település nevét az írásos adatok szerint már 1426-ban is Sonkád alakban írták.
Rinyaújnép
Barcstól északnyugatra, a Rinya patak mellett, Bakháza és Rinyaújlak között fekvő település, meglehetősen kis, kb. 50 fős lélekszámmal. A községről szóló első írásos említés 1352-ből való, akkoriban Wynep alakban jelenik meg. A rinyáláshoz sajnos semmi közük a település lakóinak.
Nemesrempehollós
Vas megye hálás környék, ha furcsa településneveket keres az ember. Így nem meglepő, hogy a Szombathelytől 20 km-re délkeletre, Egyházasrádóctól 6 km-re keletre található Nemesrempehollós is ebben a megyében fekszik. A szomszédos Rempehollóssal együtt Felhollós néven különült el a Rábához közelebb fekvő többi Hollóstól: Egyháza- és Hidashollóstól.
Ököritófülpös
Mókásan hangzó neve ellenére Ököritófülpös egész komoly nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a mátészalkai járásban. A megye keleti felében, a Szatmári-síkságon található, a Holt-Szamos partján fekszik ez a jó nevű település
Egyházasdengeleg
Egyházasdengeleg Pásztótól délnyugatra, a Cserhátalján, lankás dombokkal körbevett medencében, Nógrád megye déli részén fekvő település. A községet a Bér-patak szeli át. Egyházasdengeleg neve ilyen alakjában csak 1905-től hivatalos. Azelőtt majd ezer esztendőn át simán csak Dengelegnek hívták. Az elnevezés alapszava a dinga, denga, dinka szó, amely szláv eredetű és egy piros szőlőfajtát jelöl. A jelenleg nagyjából 450 lakost számláló településen katolikus és evangélikus templom is épült.
Makkoshotyka
Makkoshotyka község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton kb. 80 km-re északkeletre, a tokaj-hegyaljai borvidéken található. A település a 12. század második felében jött létre. A tatárjárás idején már szőlőtermesztő vidék volt, mert feljegyzések szerint a tatárok elől a borospincékben kerestek menedéket a lakosok. 1262-ben V. István adományozta egy Hugka nevű vitéznek, az ő nevéből ered a „Hotyka” név.
Iklódbördőce
A faluhoz legközelebbi város Lenti, ami mintegy 4 kilométernyi távolságra fekszik. A mai falu egykor két részből állt. A nyugati oldalon Kerkaiklód, a keletin Bördőce községrészeket találjuk. Eredetileg önállóak voltak. 1938. február 24-én egyesítették a két kisközséget és a Bördőceiklód nevet kapta az összevonás után. 1939-ben újabb névmódosítás eredményeként az Iklódbördőce nevet kapta. A település előtagja, az Iklód az Ikol ősi magyar személynév -d képzős származéka. A Bördőce feltehetően a szláv brzdo, azaz domb elnevezésből származik.
Chernelházadamonya
A Sárvártól 21 km-re északnyugatra, Szombathelytől 31 km-re északkeletre fekvő falu neve annyira már nem vicces, ha tudjuk, hogy két falu, Csernelháza és Damonya egyesítéséből jött létre 1925-ben. Az egyesített település nevének helyesírását a vonatkozó jogszabályokat semmibe véve az innen származó chernelházi Chernel nemesi család nevére tekintettel határozták meg.
