pixabay

Szegény ember patikája: amikor még a gondviselés volt az orvos (I.)

forrás - pozitivnap.hu

Elmondható: a táplálkozáson keresztül a gondviselés volt az orvosuk. A mindennapi megélhetéssel küszköve rá kényszerültek, hogy azt egyék, amit a kiskertjükben meg tudtak termelni. Így volt ez a szegény városi lakókkal is, csak ők a piacon szerezték be az élelmüket.

Fő eledelnek számított, különösen télen a bab, burgonya, kelkáposzta, savanyított káposzta - Szabolcs megyében és környékén, a bablevesbe is savanyított káposztát tettek tészta helyet, mert olcsóbb volt, és mégis tartalmassá tette a levest. -  Sőt,  gyakran a savanyított káposzta helyettesítette az ételhez járó savanyúságot (salátát) is, anélkül, hogy tudatában lettek volna, a vastagbél normális működését segítik elő vele.

A magyar háztartásokban a háziasszonyok nem spórolták ki az ételből az őrölt piros paprikát. Sőt a férfiak, még evés közben is megpaprikázták a levesüket, s ezzel hozzájutottak a létfontosságú C-vitaminhoz. Az őrölt piros paprika tartalmazza a legtöbb C-vitamint.— Kitűnő étel-kiegészítőnek, immunerősítőnek számított a tök, a sütőtök és főleg a tökmag.

A menüben gyakran szerepelt, a kukorica, diós tészta, mákos tészta. és még lehetne sorolni. Reggelire magyar mangalica-disznó szalonnát fogyasztottak, melyről ma már köztudott, hogy a koleszterinszintet nem emeli, de biztosítja a napi kalória szükségletet.

[folytatás]

Szegény ember patikája: amikor még a gondviselés volt az orvos (II.)

[forrás - pozitivnap.hu]

A sorozat első része után, az alábbiakban ismerjünk meg néhány természetes, gyógyító hatású növényt, melyet eleink feltételek nélkül használtak egészségük megőrzésére, vagy eseteleges betegségek idején. A szegény ember patikája ma is használatos – mert a természet ontja magából ezeket a „csodaszereket”.

Mák: a csontritkulás ellensége

A mák azért szerepel az első helyen, hogy ne kerülje el a közép vagy idősebb korúak figyelmét, hiszen, ki ne szeretné a fiatalos erőnlétét könnyen fenntartani, és az életét meghosszabbítani. Szerencsére a mák fontos helyet foglal el a magyar étkezési kultúrában, jóllehet kevesen ismerik annak áldásos gyógyhatását.
A mák gazdagon tartalmaz (csontépítő), magnéziumot, (OMEGA3) növényi zsírsavat, aminosavat, foszfort, kalciumot, káliumot és vasat. Hatását abban fejti ki, hogy lassítja az öregedési folyamatokat; megállítja csontszövetek leépülését, és elkezdi újra építeni azokat. Elősegíti a magas vérnyomás csökkenését. Telítetlen zsírsav összetétele miatt, megelőzhető vele a trombózis és embólia kialakulása is.
Normalizálja a vér koleszterin szintjét, miközben fokozza a szervezet védekező mechanizmusát. Növeli a szellemi teljesítőképességet, jótékonyan hat a sebek gyógyulására.

Használati és tárolási javaslat: A ledarált mákot kevés vízzel összekeverjük, mézzel vagy édeskével ízesítjük, dunsztosüvegbe tesszük, majd hűtőben tároljuk. Az első hónapokban naponta minimum 1 evőkanállal fogyasszunk belőle. Később (a betegség súlyosságától függően) kétnaponként. Tekintsük olyan „gyógyszernek”, amelyet egy életen át szedni lehet.

Burgonya: az emésztés elősegítője

Gyógyító hatása miatt a burgonya megérdemli a második helyet, már azért is, mert táplálékunk sorrendjében is a második helyen áll. Ráadásul nem hizlal, legalább is, ha nem zsírban sütjük. Fontos tudni, hogy a zsírban sült krumplit nehezen tudja megemészteni a szervezet, ezért káros a szervezetre. Ezzel szemben (testépítéshez elengedhetetlen) az összes növényi fehérjét tartalmazza, sőt káliumot, kalciumot, foszfort és vasat.. folytatás

kezdőlap